Trimalchio lakomája

Petronius Arbiter, a római nagyúr. Nero császár (54-68) foudvarmestere, a finom ízlés igazi muvésze, – elegantiarum arbiter, amint korában szellemes szójátékkal nevezték, – hatalmas és változatos korképben örökítette meg kora társadalmának félszegségeit. Ez a muve, a Satiricon, csak töredékesen maradt ránk, de szerencsére, egy nagyobb összefüggo töredék, a Trimalchio lakomája, fogalmat ad az egész egykori elevenségérol és tarkaságáról. Trimalchio a megtollasodott kereskedo muveletlen típusa, kissé a nagyzoló Nero torzképe is, – vendégei a kisváros jellegzetes alakjai, beszélgetéseik, babonáik, durvaságaik. kedélyes tréfáik örök emberi ízeket idéznek. A lakoma ételsora az ókori szakácsmuvészet káprázatos fogásait és finomságait tornyozza a mai olvasó elé, aki bizonyára visszafojtott lélegzettel mohó izgalommal szürcsöli majd az ókori írói muvészetnek ezeket az oseredeti ízeit és múlhatatlan zamatait.

Révay József fordítása.