Gének és kisebbségek

Az emberiség egyetlen fajhoz tartozik és élesen elkülönül az összes közelebbi és távolabbi rokon fajtól. Az állatvilágból kiemelkedve az emberek társadalmi lényekké váltak, miközben biológiai tulajdonságaikat is megtartották. Az evolúció sem állt le, sot sokrétubbé vált. A földgolyónkat benépesíto emberiség különbözo csoportjai más-más földrajzi és klimatikus környezetben élnek, más-más túlélési technikákat alkalmaznak, miáltal évezredeken át eltéro szelekciós hatásoknak voltak kitéve. A véletlen mutációk szelekciója genetikai különbségeket eredményezett az egyének és az ember-csoportok között a testi és szellemi tulajdonságokban is, miáltal azonos behatásokra is különbözoképp reagálunk. Az etnikai csoportok közötti genetikai eltérésekkel kapcsolatban újra kell gondolnunk, hogy meddig terjednek a tények és hol kezdodik a rasszizmus. Az emberiség akkor is élni és fejlodni fog, ha genetikailag egyenloknek gondoljuk magunkat, és akkor is, ha nem vagyunk egyenloek! Mindkét esetre vonatkozóan meg kell találnunk a normális együttélés formáit! Egyetlen témát se tekintsünk tabunak, mert akkor kizárjuk a korrekt tudományos vita lehetoségét. A mai világban az egyre erosödo turizmus és migráció miatt az embercsoportok egyre inkább keverednek egymással, humán alfajok kialakulása még hosszú távon sem várható. A genetikából kisarjadzó genomika 21. Századi tudományát ma már egyre inkább felhasználja az orvostudomány és feltartóztathatatlanul benyomul a társadalomtudományok egyes szegmenseibe, még akkor is, ha ez sokaknak  ilyen vagy olyan okból nem tetszik.