Árva lelkek

„Aznap egész délután takarított a kisasszony. Az egyházhoz csak

késo délután ment be, rövid idore. Mikor este hazatért, kulccsal a kezében

sokáig tétovázott az ajtó elott. Úgy érezte, mintha idegenek telepedtek volna a

lakásába… Ahogy benyitott, forralt bor szagot érzett. Ez a meroben szokatlan

illat annyira meglepte, hogy egy pillanatra visszalépett a küszöbrol. Aztán

mégis bement. Ahogy rátette kezét a villanykapcsolóra, megpillantotta, hogy a

két tégla közül s mellettük világosság szurodik fel odalentrol. Az ajtót, mely

a folyosóra nyílt, nyitva hagyta egy kicsit, bár hideg volt odakünn. Mintha ez

védelmet nyújtott volna neki szörnyu védtelenségében…”